kübli
kübli főnév -t, -je [e] kibli (bizalmas)
1.* Veder. A jéggel bélelt pezsgős vederben, az úgynevezett „kübliben” még egy felbontatlan flaskó állott. (Krúdy Gyula) || a. <Börtönben> emberi ürülék és vizelet befogadására való, fedéllel ellátott, fazékszerű edény. A cella sarkában bűzlő kübli. [Lebukott.] Elvtársunk, ki még sétálsz, … | gondolj reánk, … | Gondoljatok a büdös küblire, | mely ködgomolyban küld új nyavalyát … (József Attila)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2.* jelzői használat(ban) Annyi mennyiségű, amennyit egy ilyen edény tartalmaz. Egy kübli szén, víz.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
