kihajtó [2]
kihajtó [2] melléknév és főnév
I. melléknév (ritka) Olyan, aki, ami vmit kifelé fordít, visszájára hajt, kihajt [2]. A gallérját kihajtó fiú; a köpenyét kihajtó katona.
II. főnév -t, -ja Nyitott nyakú kabátnak, zakónak, blúznak a mellen kifelé visszahajtott része. Széles kihajtó; a kabát kihajtójára tűzött jelvény. „Viktória” dolmánynak hívták …, világos kék posztóból, veres kihajtóval. (Jókai Mór)
kihajtójú.
