kigombol
kigombol tárgyas ige
1. <Gombot> úgy dug, húz keresztül a gomblyukon, hogy a másik oldalán kibújjék. Kigombol egy gombot a kabátján. || a. <Begombolt ruhadarabot> a rajta levő gombokat kigombolva, szétnyithatóvá, levethetővé tesz. Kigombolja a kabátját, a köpenyét. Ilyen a kis urfi, mikor kigombolja Bugyogó nadrágát a pesztonka este, | Mint a Héring hátul végigrepedt teste! (Arany János) Rövid bundácskáját kigombolta. (Krúdy Gyula) Az ingünket egészen kigomboljuk, olyan nagy a hőség. (Gelléri Andor Endre) || b. (ritka, régies) Kigombol vkit: a rajta levő ruhadarabokat kigombolja. Jertek, gomboljatok ki. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Nyugalommal várta, míg András a mentéből kigombolja. (Vas Gereben)
2. (tréfás, bizalmas) <Pénzt> némi vonakodással tárcájából elővesz és lefizet. Két húszforintost gombolt ki. || a. (bizalmas) Vkiből kigombol vmit: vkit arra kényszerít, hogy pénzt fizessen ki, többé-kevésbé akarata ellenére. Az adománygyűjtők egy ötvenest gomboltak ki belőle.
kigombolás; kigombolgat; kigomboló; kigombolt; kigomboltat.
