kifütyül
kifütyül tárgyas ige kifütyöl
1. Kifütyül vkit, vmit: <színi előadáson, hangversenyen, gyűlésen stb.> vmely szereplővel v. annak vmely megnyilatkozásával szemben nagyfokú nemtetszését fütyüléssel fejezi ki. Kifütyülték a darabot, a színész játékát, a színészt, a szónokot. Minő mártirium lehet az, mikor egy színész már előre tudja, … hogy őt ma ki fogják fütyülni? (Jókai Mór)
2. (ritka) Fütyüléssel érzékeltet vmit. Van már magyar rhythmus, … az ember maga kifütyöli, hova kell hosszú, hova rövid szótag. (Arany János)
kifütyülés; kifütyülő; kifütyült.
