kifog
kifog ige
1. tárgyas Vkit, vmit megfog v. elfog, és kihúz, kivesz (vmiből, kül. vízből). Sok halat fogtak ki a halászok. Egy teknősbékát fogott ki a mocsárból. Kiesett a csónakból, és holtan fogták ki. || a. tárgyas <Csoportban levő állatok közül egyet v. néhányat> elfog, és a többitől elválaszt, a többi közül kivesz. Kifogott egy csikót a ménesből. Legelőn a két ló: menni kell érette, Oda, hol a tábor lovai legelnek, … Meglelte, kifogta, a magokét könnyen. (Arany János) A korcsmáros … kifogott egyet a galambok közül a kalitkából. (Jókai Mór)
2. tárgyas (ritka) <Vhol tanyázó állatokat> egyenként v. csoportokban megfogva kipusztít. A kutya kifogta az összes nyulakat, patkányokat. Kifogta a bolhákat. Ebből a tóból a halakat már kifogták.
3. tárgyas (sport) <Labdát> elkapva v. visszaütve megakadályoz abban, hogy a kapuba, kosárba jusson, v. ellenfele más módon előnyt szerezzen vele. A legnehezebb labdákat is kifogta.
4. tárgyas <Befogott állatot vmely járműből, igából, hámból> kiszabadít azzal, hogy leveszi róla a jármot v. azt a szerszámot, amellyel vmit húzott, vontatott. Kifogja a lovat a szekérből. Kifogta az ökröket az ekéből. Fogd ki kocsis nyerges lovadat, mond Döbrögi. (Fazekas Mihály) Az ökröket kifogták a széles társzekerek mellől. (Jókai Mór) A tízek tanácsa ünnepélyesen felmentette őt, s a tömeg kifogta a lovakat kocsijából. (Karinthy Frigyes) || a. (tárgy nélkül) Kifogtak delelni. Fogjatok ki, mert este van! Hanem egy kevéssé fogjunk ki, pihenjünk. (Arany János)
5. tárgyas (népies, régies) Kifog vkit az iskolából: nem taníttatja tovább. Mártont … kifogták az iskolából, s könyv helyett kalapácsot adtak kezébe. (Petőfi Sándor) A fiú nagyon jól tanul…, sajnáltam kifogni az iskolából. (Vas Gereben)
6. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) Vaktában szerencsésen, jól kiválaszt <vmit, amiről előre nem tudhatta, hogy milyen lesz>. Sikerült a kirándulásra szép napos időt kifogni. Kifogta magának a legjobb napot. Kedvező szelet fogott ki. || a. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas) <Kellemetlen(séget okozó) személyt, dolgot, körülményt> osztályrészül kap. No ezt a munkát jól kifogtuk. Ezt a náthát alaposan kifogtam. Kifogott magának egy iszákos férjet.
7. tárgyas (bizalmas) <Vmely nehezen fogható rádióállomást v. adást, műsorszámot> szerencsésen rátalálva, fognia sikerül. A rádióamatőr kifogta a mesterséges bolygó jelzéseit.
8. tárgyas (népies) <Kisebb összeget vmely összegből, járandóságból> levon, lefog. A bérből kifogta a csizma árát. Azt a kis tartozást is fogja ki.
9. tárgyatlan (átvitt értelemben) Kifog vkin: <személy> túljár vkinek az eszén, ravaszsággal fölébe kerekedik, becsapja. Rajta ugyan nem fogsz ki! Meráni herceg – | egy férfiú nem tud kifogni egy | asszony személyen? (Katona József); b) (népies, régies) vmilyen tekintetben túltesz vkin, legyőzi. Tiszteljük, becsűljük az olaszt mi otthon, De magyar hazánkban rajtunk ki ne fogjon, Ne kössön velünk ki, csúffá ne tegyen… (Arany János) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Kifog vkin vmi: a) vmely körülmény úrrá lesz vkin, úgy, hogy erejével v. más módon legyőzi ellenállását. Kifogott rajtam ez az időjárás. A rossz idő sem fog ki rajta. Mutassuk meg, hogy mik vagyunk? Olyanok, Akiken a veszedelem Ki nem fog. (Petőfi Sándor); b) vmely étel, ital olyan sok(nak) v. ritk. erős(nek bizonyul, mutatkozik), hogy vki már nem tudja megenni, ill. meginni; vki nem bír (II. 1) vmivel. || b. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Kifog vki vmin: vki legyőz vmit, úrrá lesz rajta. Kifog a rossz időjáráson is.
Szólás(ok): ld. ördög, szél.
kifogat; kifogható; kifogó; kifogott.
