kifő
kifő tárgyatlan ige, (tájszó) kifől
1. <Anyag> fövés közben v. fövés által eltűnik, eltávozik. Kifő a víz a fazékból; kifő a piszok a ruhából. Minden étel elhűlt, megfagyott, a theakatlanból [= teafőzőből] kifőtt a víz. (Jókai Mór) || a. <Vminek az íze> a kelleténél hosszabb főzés következtében elvész. Kifőtt a hús minden ereje, zamata.
2. <Ruhanemű> fővés által kitisztul. Kifő az ágynemű, az alsóruha.
3. <Anyag> fővés által elnyeri szokott formáját, mivoltát. Kifő a lekvár, a szappan.
kifőtt; kifövés; kifövő.
