kicsiszol
kicsiszol tárgyas ige
1. A kívánt mértékig csiszol vmit. Gondosan kicsiszolja a megmunkálandó darabokat. Kicsiszolta a tengelyt, és félretette.
2. (átvitt értelemben, választékos) <Személyt> neveléssel teljesen jártassá tesz a társadalmi érintkezés szokásos formáiban. Sok darabosság volt benne, de az iskolában egészen kicsiszolták. Az volt az ambíciója István grófnak, hogy a túszt kicsiszolva adja vissza. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka, választékos) Kicsiszolja vkinek az elméjét, értelmét, eszét: tanítással műveltté, értelmessé tesz vkit. || b. (választékos) Kicsiszolja vkinek a(z ének-)hangját: szakszerű gyakorlással hajlékonnyá, iskolázottá teszi.
kicsiszolás; kicsiszoló; kicsiszolódik; kicsiszoltat.
