kicsinál
kicsinál tárgyas ige (bizalmas)
1. Úgy ügyeskedik, mesterkedik, hogy vminek a véghezvitele, megvalósítása sikerül; kimódol, kieszközöl vmit. Kicsinálta, hogy több legyen a fizetése, mint munkatársainak. Már elfogytak a jegyek, de ő mégis kicsinálta, hogy bejusson az előadásra.
2. Vkivel előre, rendsz. titokban kitervez, elhatároz vmit úgy, hogy a szükséges előkészületeket is megteszi a terv végrehajtásához. Ügyesen kicsinálták, hogy senki se vegyen észre semmit. [A szobalány] egy úrral kicsinálta, hogy ma estére minket jó borral elaltatnak. (Vas Gereben)
3. (argóban) Kicsinál vkit: alaposan elbánik vkivel, ellátja a baját, jól elveri, megkínozza, megöli v. (ritka) önérzetét, hírnevét alaposan megtépázza, helyzetét erősen lerontja, lehetetlenné teszi; kikészít.
kicsinálás; kicsináló; kicsinált.
