kicsihol
kicsihol ige
1. tárgyas <Szikrát> csiholással létrehoz. Végre kicsiholt egy szikrát. || a. (tárgy nélkül) (régies) A pipát … teletöltötte dohánnyal, kicsiholt, rátette az égő taplót. (Eötvös Károly) Acélt és kovát vett elő az övéből, és kicsiholt. A tapló csakhamar égett. (Gárdonyi Géza)
2. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas, gyak. rosszalló) Nagy erőfeszítéssel sikerül vmely érzelmet, indulatot keltenie. Végre sikerült némi érdeklődést kicsiholni a hallgatóságból.
