kicsendül
kicsendül tárgyatlan ige kicsöndül (választékos)
1. (ritka) Kicsendül vmiből: csendülve hirtelen kihallatszik vhonnan. Az ajtó nyitásakor zene csendült ki a házból.
2. (átvitt értelemben) Kicsendül vmiből vmi: vmely emberi megnyilatkozásból, beszédből, írásműből vmely érzés, szándék v. magatartás vehető v. érezhető ki. Szavaiból szeretet csendült ki. || a. (átvitt értelemben) Kicsendül vmiben: <főként irodalmi, zenei alkotás> befejezéseként, záró következtetésében összefoglalásként v. végső hangulatában vmit kifejez, éreztet. A mű az emberszeretet himnuszában csendül ki.
kicsendülés; kicsendülő; kicsendült.
