kicsen
kicsen tárgyas ige (bizalmas)
Kicsen vmit vhonnan: zárt v. nehezen hozzáférhető helyről elcsen vmit. Kicsente az apja fiókjából a levelet. Kicsentem a csuhája zsebéből a füstölt kolbászt. (Jókai Mór)
kicsenés; kicsenhető; kicsenő; kicsent.