kiborít
kiborít tárgyas ige
(Vmiből) kiborít vmit, vkit: vmit úgy fordít, úgy mozdít meg, hogy a benne levő(k) kiborul(nak). Kiborítja az almát a kosárból; kiborítja a búzát a zsákból; kiborít vkit a kocsiból. A gazda … kiborítja a bogrács tartalmát, a kések előkerülnek …, ki-ki hozzálát. (Jókai Mór) || a. Vmit úgy fordít, hogy a tartalma kiborul. Kiborítja a csillét, a kannát, a kocsit, a szekeret. A nagy, heves … takarításban kiborítottam … mindenestől az uram irodabéli papírkosarát. (Kaffka Margit)
kiborítás; kiborítható; kiborító; kiborított; kiboríttat.