kibont

Teljes szövegű keresés

kibont tárgyas ige
1. <Csomót, köteléket összekötött dolgot> részeire szétválaszt, szálaira bont; kiold, szétbont. Kibontja a csomót, a göböt, a szalagot. || a. <Összefont v. összekuszálódott szálakat> egymástól szétválaszt. Kibontja a haját. || b. <Összegöngyölt, összehajtott, összerakott dolgot> hosszára kiterít, szétnyit. Kibontja a karikást, a vitorlát; kibontja a ® zászlót. Amikor Rákóczi kibontotta zászlaját, sok jobbágy is csatlakozott hozzá.  Ellenséges földön visz az út ezentúl. | Ott a sötét zászló kibontva dagadjon. (Arany János) Bontsd ki ostorodat, kegyetlenül verd meg. (Tolnai Lajos) || c. (átvitt értelemben, választékos) <Összecsukott dolgot> kinyit. A virág kibontja szirmait, leveleit.
2. Kibont vmit: vmely borító, elzáró, összetartó anyag eltávolításával, felnyitásával hozzáférhetővé tesz vmit. Kibont egy pakli dohányt; kibontja a csomagot; (ritka) kibontja az üveget: a megkezdetlen üveg lezárt v. lepecsételt dugóját kihúzza.  Volt még egy utolsó eldugott aranya. Ezt bontotta ki kabátja béléséből. (Kuncz Aladár) A gyáros valódi havannát bontott ki. (Babits Mihály) Kiemelte a sertéstenyésztő aktacsomóját. Szét volt nyitva, ki volt bontva. (Móricz Zsigmond) || a. Kibontja az ágyat: az ágyterítőt leveszi róla, és az ágyneműt lefekvéshez előkészíti, elrendezi. || b. <Baromfit, halat> felvág, és fogyasztásra nem való részeit eltávolítja. || c. Kibont vmit: vminek épségét megrongálva, rést, lyukat csinál rajta v. benne.  Feltörtek minden závárt, kibontottak minden gyanús falat; sehonnan sem került elő a kincs. (Jókai Mór)
3. Kibont vmit: munkával vminek a bontását elvégzi. Kibontja a csomagot, a libát, a vermet.
kibontás; kibonthatatlan; kibontható; kibontott.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT