kialvás

Teljes szövegű keresés

kialvás főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában a kialszik igével kifejezett folyamat, történés.
1. Az a tény, hogy vmi kialszik, megszűnik égni. A lángok, a tűz kialvása; a kályha, a lámpa kialvása.  Az ősi tűz kialvásához volt közel. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, választékos) Vmely lelki, érzelmi jelenség, állapot megszűnése. A szenvedély, a szeretet, a vágy kialvása.
2. Az a cselekvés, hogy vki kialszik vmit; vminek elmúlásáig való alvás, ill. alvással való elmulasztása. A bánat, a fájdalom, a fejfájás, a keserűség, a mámor, a részegség kialvása.
kialvási.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT