kialudt
kialudt melléknév -an
1. Olyan <személy>, aki fáradtságát alvással kipihente, ill. mámorát, részegségét kialudta. Kialudtan kelt fel.
2. Az ilyen személyre jellemző, rá valló. Kialudt arc.
3. (átvitt értelemben) Olyan <dolog>, amely megszűnt égni, izzani, lángolni. Kialudt cigaretta, fény, láng, parázs.
4. Már nem működő <tűzhányó>. Dél-Amerikában sok kialudt vulkán van. || a. (átvitt értelemben) Kialudt, kiégett vulkán vagy. (Arany János)
5. (átvitt értelemben, költői) Olyan <érzelem>, amely végképp megszűnt, elmúlt. Kialudt szenvedély. Kialudt ifjúkori ábrándokkal s elhervadt reménnyel már-már odajutottak, hogy szívük elkeményedjék. (Eötvös Károly)
