kiálló

Teljes szövegű keresés

kiálló melléknév
Általában olyan, aki, ami kiáll.
1. Olyan, aki vhova kimegy, és ott megáll. A kapu elé kiálló legények.
2. Vhonnét feltűnően kinyúló, kiemelkedő. Kiálló pofacsont; vhonnan kiálló szeg.  A metsző téli szél a kiálló magas kémények fölött fütyölve … suhant odább. (Tolnai Lajos) Az út kanyarulatát kiálló szirt szegi meg. (Gárdonyi Géza)
3. Olyan <személy>, aki a játékosok közül kilépve a játékot abbahagyja. A játékból kiálló versenyző.
4. Olyan <személy>, aki megjelenik a küzdőtéren, hogy ott vki ellen felvegye a harcot. A birokra kiálló kamasz.
5. Olyan, aki v. ami elvisel, eltűr, elszenved vmit. Sok szenvedést kiálló beteg; az időjárás minden viszontagságát kiálló épület. || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkit, vmit ki nem álló: olyan <személy>, aki nem szívelhet vkit, vmit; utáló. A társbérlőjét ki nem álló szerkesztő.
6. Olyan <személy>, aki vmely próbát vállal, és feltételeinek megfelel. A próbát kiálló gyerek.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT