kiállhatatlan

Teljes szövegű keresés

kiállhatatlan melléknév -ul, -abb
Általában olyan <személy, dolog>, akit, amelyet nem lehet kiállani (II. 1, 3–4).
1. Ellenszenves volta miatt szinte elviselhetetlen, utálatos <személy>. Kiállhatatlan fráter.  Kiállhatatlan vendégeim lesznek …, csúf emberek. (Mikszáth Kálmán) || a. Ilyen személyre jellemző <magatartás>. Kiállhatatlan affektálás, modor, viselkedés.  Azért voltam olyan kiállhatatlan, mert … már a férjének álmodtam magamat. (Ambrus Zoltán) || b. Rendkívül kellemetlen <dolog>. Kiállhatatlan hang.
2. (ritka, régies) A tőle okozott fájdalmak miatt elviselhetetlen, tűrhetetlen <dolog>.  Kiállhatatlan sajtolásaikkal [= kizsákmányolásaikkal] a sírba döntenek. (Katona József) Kiállhatatlan … szédülésről panaszkodott. (Jókai Mór)
kiállhatatlanság.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT