kiakolbólít
kiakolbólít tárgyas ige -ott, -son; -ani (bizalmas, tréfás)
Vhonnét erélyesen eltávolít, kitessékel. Sikkasztás miatt kiakolbólították állásából. Kiakolbólították az iskolából. Összeverekedtek; utoljára a csendőröknek kellett a násznépet kiakolbólítani a kocsmából. (Jókai Mór)
kiakolbólítás; kiakolbólított.
