kiágazás
kiágazás főnév -t, -ok, -a
1. (ritka) A kiágazik igével kifejezett történés, állapot, helyzet; az a tény, hogy vmi kiágazik vmiből, vhonnan. Az ösvény, az öntözőcsatorna kiágazása.
2. (ritka) Fának, növénynek kinyúló ága, hajtása. Lenyeste a fa kiágazásait. || a. Vminek fő vonalából kiágazó, kinyúló, a fő iránytól eltérő ága. A csatorna, az út, a vezeték kiágazásai.
3. (átvitt értelemben) Vminek olyan része, vonatkozása, amely a dolog eredeti jellegétől, lényegétől eltér, eltávolodik. A kérdés, a probléma, az ügy kiágazásai.
kiágazási; kiágazású.
