kézművesség
kézművesség főnév -et, -e [ë, e], (régies) kézmívesség (többes számban ritka)
Általában a kézműves főnévvel kifejezett állapot, jelleg, tevékenység, foglalkozás.
1. Kézi erővel és szerszámokkal, gépek nélkül végzett ipari termelő tevékenység. || a. (történettudomány, közgazdaságtan) Szűk. ért. munkamegosztás nélkül, kis műhelyekben végzett ipari termelő tevékenység <a munkamegosztással dolgozó kézműiparral, a manufaktúrával szemben>. A nagy földrajzi felfedezések és gyarmatosítások megsokszorozták a fogyasztó piacot, és meggyorsították a kézművességnek kézműiparrá való átalakulását. || b. (régies) Kézműipar(i szakma). || c. (régies) A kézművesi élet, tevékenység, foglalkozás. A kézművesség sokoldalú tehetséget követelt.
2. (történettudomány, régies) A kézművesek összessége, társadalmi rétege, osztálya. A középkori kézművességből fejlődött ki a modern polgárság.
kézművességi.
