kézenfekvő
kézenfekvő* [ë-e] melléknév -en [e], -bb
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Nyilvánvaló, természetes, magától értetődő, önként kínálkozó. Kézenfekvő gondolat, megoldás. Kézenfekvő volt, hogy ebben a városban a disznó az, amit rentábilisan lehet termelni. (Móricz Zsigmond)