kezdetleges
kezdetleges [e-e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (választékos)
1. A fejlődés kezdeti szakaszában, állapotában levő, erre jellemző; alacsony fokon álló. Kezdetleges fokon áll.
2. <A kultúra v. a technika fejlettségéhez képest, ill. az átlagos értelmi színvonalú ember alkotásához képest> fejletlen, durva egyszerűségű, egészen elemi fokon levő, csak a legszerényebb igényeket kielégítő <készítmény, alkotás, tárgy, dolog>. Kezdetleges alkotás, alkotmány, eszköz, írás, másolmány, szerszám, tákolmány; kezdetlegesen elkészített, összetákolt dolog. Tető alatt volt a kis hajlék, ellátva kezdetleges bútorokkal. (Jókai Mór) A kezdetleges dialóg, … a tulajdonképpeni drámai elem – csak arra valók, hogy okát adják a kor hangulata változásának. (Péterfy Jenő)
kezdetlegesség.
