kezd
kezd [e] ige -tem, -ett, -jen [e, ë, ë]
1. tárgyas Kezd vmit: megteszi vmely cselekvés, folyamat első mozzanatát a cselekvés rendszeres, tervszerű folytatása céljával. ® Mostantól kezdve. Tárgyalásokat kezdtek. Most kezdem az olvasást. Fel hát, világim véd-nemtői, fel, Kezdjétek végtelen pályátokat. (Madách Imre) Az alszolgabíró az asztal alatt meghúzódó gólyalábaival … topogást, mozgolódást kezdett. (Krúdy Gyula) A mosónő … gyorsan szétsimított egy alsónadrágot, és kefélni kezdte. (Gelléri Andor Endre) || a. tárgyas (főnévi igenévi tárggyal) <Személy> vmely cselekvésbe fog; <személy, dolog> vmely folyamat, állapot első szakaszába jut. Énekelni kezd. Építeni kezdték a hidat. Kezdem érteni a dolgot. Kezdelek csodálni. A hópelyhek már kezdenek szállingózni. Reszketni kezd a szívem, és a szívemtől agyam is reszketni kezd. (Karinthy Frigyes) Debrecenben magam is kezdtem teológus lenni. (Móricz Zsigmond) || b. tárgyas (gyak. csak odaértett tárggyal) <Szokásos, ill. előbb végzett cselekvést kisebb szünet után> újra megindítva folytat. Tartsunk egy kis szünetet, és csak aztán kezdjük (a játékot). A beteg kezd enni. A lankadt arató ledűl izzadt fővel, Hogy majd dolgát kezdje megújúlt erővel. (Csokonai Vitéz Mihály) || c. Vmit vmivel kezd: vmely cselekvés elején bevezetésként, első lépésként tesz vmit. Beszédét a megjelentek üdvözlésével kezdte. Működését azzal kezdte, hogy … || d. tárgyas (gyak. tárgyas igealak tárgy nélkül is) Vhol, vmin, vmivel kezdi (a beszédet, a szót): első helyen, elsőnek említ, más mondanivalót megelőzve mond vmit. Ott kezdi, hogy …; ® innentől kezdve; ® onnantól kezdve; elülről v. újra kezdi: azt mondja, amit az elején mondott; már elmondott dolgokat ismétel; ® elül kezd vmit; azon kezdem, hogy …; a ® világ teremtésén kezdi; vmilyen hangon, vhogyan kezdi: beszédének elején vmilyen hangot használ, vmilyen módon fog a beszédbe; nagy hangon kezdi; kezdjük azzal, hogy … S a bor az öreget jó kedvre tüzelve, Hogy kinyilt a szíve! hogy megoldott nyelve! | Kezdte a beszédet Miklósnak nagyapján. (Arany János) || e. tárgyatlan Vmibe v. (ritka) vmire kezd: vmibe, kül. vmely nótába v. táncba fog, gyak. nem gondolva a befejezésére. Dalba kezd; tüntetésbe kezdtek. Regét regére kezd. (Garay János) A cigányok lázas frissre kezdtek. (Justh Zsigmond) Boldogabb harc fiatalja Szálljon nyomomba diadalra, S felejtsen el, míg friss dalába kezd! (Tóth Árpád) || f. tárgyatlan Vmihez v. vmibe kezd: vmely munkának, foglalatoskodásnak, vállalkozásnak nekikészülődik, és megteszi benne az első lépéseket; hozzáfog vmihez, belefog vmibe. Munkához kezd; íráshoz kezd; nagy munkába, nagy vállalkozásba kezd; nem tudja, mihez kezdjen: nem tudja, mit csináljon; vmihez kezdeni kell: vmely határozott munkát, életcélt kell vállalni. Akármibe kezdett a világon …, az mind ellene fordult. (Mikszáth Kálmán) || g. tárgyas Próbaképp, kísérletezve vállal vmit és belefog. Nagyot kezd: merész dologra vállalkozik; egyezkedést, üzletet kezd; új ® életet kezd; nem tud mit kezdeni vmivel, vkivel: nem tudja hasznosan, előnyösen felhasználni, ill. megfelelően munkába állítani, alkalmasan dolgoztatni; (bizalmas, néha gúnyos) itt lehet vmit kezdeni: biztató kilátás van némi üzleti vállalkozásra és erkölcsileg kifogásolható haszonra. Miért is kezdtem emberrel nagyot … (Madách Imre) Megházasodjam, üzletet kezdjek, trafikot nyissak vagy korcsmát? (Mikszáth Kálmán) || h. (tárgyas igealak, tárgy nélkül) Vhogyan kezdi: a) (bizalmas, gúnyos) vmilyen feltűnő, nem odaillő módon cselekszik működése kezdetén; bemutatkozásakor vhogyan tenni merészel; cselekvésével, eljárásával idő előtt próbálkozik. Jól kezdi; korán kezdi! Amilyen vastagon kezdik [az udvarlást] – bizony nem lesz valami jó vége. (Mikszáth Kálmán) b) vhogyan indul az életpályán. Szépen kezdte, de hamar letört. || i. (bizalmas) (gyak. csak odaértett tárggyal) (Újból) hozzáfog a veszekedéshez, civódáshoz, pörlekedéshez. Ő kezdte, nem én! Ne kezdd már megint! Kár volt kezdened azzal a durva emberrel!
2. tárgyas <Közös cselekvést, vállalkozást> több személy közül elsőnek megindít. Te kezdted a vitát. Mit én nem egészen dicstelenűl kezdék, Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel! (Petőfi Sándor) || a. (tárgyas igealak tárgy nélkül) Vmely ünnepség, műsor első számaként szerepel. A népi együttes kezdi; mi kezdjük. Odalenn mulatság étel-ital járja, S könnyü hadijáték kezdi avagy zárja. (Arany János) || b. (tárgy nélkül) (sport, játék) <Versenyben, játszmában> a szokott, szükséges első mozzanatot, lépést, hívást, húzást megteszi, hogy a verseny, a játszma meginduljon. A magyar csapat kezd. Te kezdesz. Bástyával kezdett.
3. Vmely időszakot v. állapotot kezd: vmely új időszak v. állapot kezdeti szakaszába lép; vmi kezdődik a számára. Három nap múlva kezdjük az új évet. Mikor kezdi a szabadságát? Nem jól kezdtem ezt a napot.
4. Kezd vmit tenni: vmely képesség, tudás elemi fokán van, éppen az első lépéseket teszi. A gyerek kezd járni, olvasni.
5. tárgyas és tárgyatlan Vkivel, vmivel vmit v. vmihez kezd: hasznosan, előnyösen felhasznál vkit, vmit v. megfelelően munkába állít vkit. Ekkora összeggel sok mindent lehet kezdeni. Nem tud mihez kezdeni vele. Hát veled mit kezdjek? Levelet kaptam egy … úrtól, hogy nézzem meg a bányáját: lehetne-e vele valamit kezdeni? (Gárdonyi Géza) || a. (tárgy nélkül) Vkivel kezd: vkinek az ismeretségét keresi, hogy jóban legyen vele, kül. hogy udvaroljon neki; kikezd vkivel. Te mindenkivel kezdesz. A magamfajta ember [ti. segédtanító] csak nem kezdhet parasztleánnyal! (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: bekezd; belekezd; elkezd; hozzákezd; kikezd; megkezd; nekikezd; rákezd; újrakezd.
kezdet ige; kezdhető.
