keverő
keverő [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki kever vmit. A lekvárt keverő szakács; a magyar szavakat latinnal keverő szónok; a két módszert keverő szerző.
2. Olyan készülék, eszköz, tartály, amely vminek megkeverésére, összekeverésére való. Keverő hollandi ¬; (műszaki nyelv) keverő kondenzátor: bizonyos gőzgépeknél a fáradtgőznek levegővel v. vízzel való keverésére haszn. k.
3. A keverésnél alkalmazott, vele végzett (munka). Keverő eljárás.
II. főnév -t, -je [e]
1. Keverésre haszn. eszköz, gép. Új keverőt szerkeszt. A keverővel megkeverte a lekvárt.
2. (ritka) Vmilyen keverést szakszerűen végző munkás. Felvették keverőnek a cementgyárba.
3. (ritka) Olyan helyiség, amelyben v. ahol vminek keverése történik. Újra festik a keverőt.
4. (bizalmas, rosszalló) Bajkeverő. Ő itt a fő keverő. Minden bajnak keverője.
Szóösszetétel(ek): 1. keverőbot; keverőkád; keverőkamra; keverőkanál; keverőkemence; keverőrúd; keverőszántás; keverőszelep; keverőtál; 2. bajkeverő; betonkeverő; méregkeverő.
keverői.
