kétoldalú

Teljes szövegű keresés

kétoldalú [t-o] melléknév -an v. -lag
1. Olyan <tárgy>, amelynek a szokásostól eltérően mindkét oldala (5) egyformán használható vmilyen célra. Kétoldalú abrosz, ágyterítő, esőkabát.
2. (ritka) Olyan <dolog, tárgy>, amelynek két oldala, szárnya (IV. 1) van. Kétoldalú szárnyék.
3. (átvitt értelemben) Mindkét fél (I. 5) részéről megnyilvánuló, történő; viszonzott, kölcsönös. Kétoldalú tüzérségi tevékenység; kétoldalú vonzalom. || a. Mindkét fél akaratából létrejött, közös jogi nyilatkozatukon alapuló, mindkettőjükre egyformán érvényes, kötelező <jogügylet>. Kétoldalú megállapodás, szerződés. Az adásvétel, bérmunka és csere kétoldalú szerződés.
4. (választékos) Két szempontot, körülményt mérlegelő, figyelembe vevő <dolog, tevékenység>, amelynek két lehetősége van.  A kártyajátéknak két oldalú a viszonya: nyerni – veszteni lehet benne. (Vas Gereben)
kétoldalúság.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT