kétlaki
kétlaki melléknév és főnév
I. melléknév
1. (növénytan) Olyan <növény>, amelynek porzós és termős (hím- és nőivarú) virágai külön-külön egyeden fejlődnek. A kender, a fűzfa kétlaki növény.
2. (állattan, régies) Kétéltű <állat>.
3. (átvitt értelemben, ritka) Olyan <személy>, aki párhuzamosan, ill. felváltva kétféle életet él; kétéltű. [Kemény Zsigmond] hősei … nagyobbára kétlaki emberek, kik csak pillanatokra élnek … a tények világában, hazájok inkább a lelkiismeret. (Péterfy Jenő)
4. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, 1945 után) Olyan <ipari munkavállaló>, aki hivatásszerű foglalkozása mellett, rendsz. annak kárára, földje művelését is elvégzi. Kétlaki bányászok.
II. főnév -t, -ak, -a (rendsz. többes számban)
1. (növénytan) Kétlaki növény. A kétlakiakat könnyű felismerni.
2. (állattan, régies) Kétéltű állat.
3. (sajtónyelvi, 1945 után) Kétlaki (I. 4) ipari munkavállaló. Az üzemben nem szívesen alkalmaznak kétlakiakat.
kétlakiság.
