kétértelmű

Teljes szövegű keresés

kétértelmű [e; t-é] melléknév -en [e], -bb
1. Olyan, amit kétféleképpen lehet érteni. Kétértelmű fogalmazás, jóslat, kijelentés, szavak.  Némely kétértelmű szavak maradnak nyelvünkben; mert az elkerülhetetlen. (Vörösmarty Mihály)
2. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Olyan <megjegyzés, célzás, vicc, esetleg szöveg>, amelynek leplezetten trágár, illetlen jelentése is van v. lehet. Kétértelmű élc, megjegyzés, vicc.  [Arisztofanész-fordításomban] igyekeztem … legalább kétértelművé tenni a nagyon is egyértelmű kifejezést. (Arany János) De hogy [a fiatal pap] elment, … egyszerre a régi lett minden; cinikus beszédek, kétértelmű társalgás, szabadosság. (Kaffka Margit)
kétértelműség.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT