készségeskedik
készségeskedik [késségëskëdik; sz-s] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
Készséggel ajánlkozik vminek az elvégzésére, megtételére. Nagyon szívesen, készségeskedett a fiú. Mindent odaadok, ami nálam van – készségeskedett Jancsi. (Gárdonyi Géza) || a. Készséggel tevékenykedik. A kisasszonyok csak nevettek … s a jó német kapitányt engedték készségeskedni. (Tolnai Lajos)
készségeskedés; készségeskedő.
