készséges
készséges [késségës; sz-s] melléknév -en, -ebb [e, e]
Mások óhaját, kívánságát szívesen, előzékenyen teljesítő; segítésre mindig kész; őszintén udvarias. Készséges segítőtárs; készségesen: szívesen, örömmel. Kérésének készségesen eleget tettek.
készségesség.
