készítget
készítget [e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. (bizalmas) Apránként bíbelődve, gondosan v. apró részletekben, lassacskán készít (1–2); huzamosabb ideig gondosan előkészít vkit, vmit. Meglepetést készítget; készítgeti a ruhát. Tervet készítgetnek. Bízva jó csillagában, s bátorságában nyugodtan készítgeté fegyvereit. (Eötvös József) Gyermekeit készítgette a reggeli útra. (Tolnai Lajos) || a. Készítgeti magát: gondosan v. lassan csinosítja magát. Másfél óráig készítgette magát az estélyre.
2. Kényelmesen v. időnként készít (1). Kosarakat és szőnyegeket készítget, abból él.
Igekötős igék: bekészítget; elkészítget; előkészítget; kikészítget; odakészítget; összekészítget.
készítgetés; készítgetett; készítgető.
