később

Teljes szövegű keresés

később határozószó és melléknév; felső fok: legkésőbb
I. határozószó
1. <Hasonlításban:> bizonyos (hosszabb v. rövidebb) idő múlva azután, (akihez, amihez hasonlítjuk). Te (egy órával) később érkeztél, mint ő. A szilva később érik, mint a cseresznye. Egy évvel később született, mint az unokatestvére.
2. A mostani időtől, időponttól számítva bizonyos idő múlva. Most csak induljatok, később majd utánatok megyek.  Ma az elnök … valamivel később fog bejönni. (Mikszáth Kálmán)
3. Legkésőbb: a megnevezett időpontot mint legtávolabbi határt tekintve. Legkésőbb ötkor meg kell érkeznie. Biztosan meglesz legkésőbb egy hét múlva.
4. Az ismert, szóban forgó cselekvés, történés után egy bizonyos idő múlva. Egy darabig sétáltak a parkban, később, mikor megéheztek, betértek a vendéglőbe.  Ő fejét csóválja, nem hisz a szavamnak. | „Ugy van, úgy” szól később, „jóra fordul sorsom …” (Petőfi Sándor) Kezdetben ellenséges szemekkel nézték a hadnagyot, később azonban szóbeszédbe elegyedtek vele. (Herczeg Ferenc)
5. (ragos alakok) Későbbre: a) a mostani v. a szóban forgó idő(pont) utáni időre; vmely későbbi időre. Ő kettőkor befejezte a munkát, a többiek csak későbbre készültek el. Nem holnapra ígérték a ruhát, hanem későbbre, talán szombatra. b) (ritka) vmely későbbi időben; később. Ez az alma későbbre érik, mint a másik. Későbbről: a szóban forgó idő(pont) utáni időből, valamely későbbi időből. Ez a levél későbbről származik, nem januárban kelt.
II. melléknév (ritka, régies) Kései; későbbi. Ld. késő (I. 3a).
Szóösszetétel(ek): későbbkori.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT