keret
keret [e-e] főnév -et [ë], -e [e] v. (-je) [e]
1. Vmely tárgyat teljesen körülvevő, rendsz. más anyagból készült foglalat. Négyszögű, ovális keret; az ablak, az ajtó, a kép, a szemüveg, a tükör kerete; keretbe illeszt, rak. A festményt stílszerű keretbe foglalja. [A hajadon] pártájának keretét koronának véli. (Vas Gereben) || a. Biliárdasztal gumiszéle. || b. <A méhészetben> a kaptárnak az a kivehető része, amely a lépet tartja, gyak. a lépet is beleértve. Végy ki egy pár keretet a kaptárból, hogy kipergethessük a mézet. || c. <Az órásiparban> az óra tokjának az a része, amelybe az üveg illeszkedik. || d. (asztalosipar) <Fából készült szerkezeten> a nedvesség okozta változást megengedő foglalat. || e. (fényképészet) Másolókeret.
2. Vmely szövegrészt körülfogó, rendsz. szélesebb vonal v. csík. A hirdetések egy része keretben jelenik meg. Néhány vidéki lap koszorúban hozta egyik-másik beszédjét, ciceróval, díszes keretben. (Tolnai Lajos) Gumibélyegzőt csináltatott, s … mindenüvé odanyomta az ovális keretbe övezett „Pallagi László okleveles gépészkovács”-ot. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben, választékos) Az a térbeli közvetlen környezet, amely vmely alkotást, tárgyat, egy-egy területi egységet körülvesz. Ez a szép modern kép nemigen illik a lakásuk keretébe. A szobornak megfelelő keretet kell biztosítani.
4. (építészet) <Nagyobb betonépítkezésnél> azoknak az oszlopoknak az összessége, amelyeket először építenek fel, s amelyek az épület szerkezeti vázát alkotják.
5. (műszaki nyelv) Az a foglalat, amelybe vmely géprész be van építve. || a. A kézifűrész pengéjének kifeszítésére, ill. a gépi hajtású fűrész több lapjának összefogására haszn. foglalat. || b. (vasútügy) A mozdonynak az a része, amelyben a kerékpárok és a tengelyágyak vannak elhelyezve.
6. (átvitt értelemben, irodalomtudomány) Több önálló elbeszélést szerkezeti egységbe foglaló s egyúttal bevezető elbeszélés, történet. Az Ezeregyéjszakának, Bocaccio Dekameronjának, Faludi Téli éjszakák című művének kerete.
7. (átvitt értelemben, hivatalos) Személyeknek szervezeti v. más szempontból meghatározott létszáma. Megállapították az új hivatal személyi kereteit.
8. (átvitt értelemben, katonaság) Katonai v. karhatalmi alakulatnak hivatásos és ténylegesen szolgáló tiszti és legénységi állománya. || a. (átvitt értelemben, katonaság) Vmely új kötelék létrehozásához kijelölt tisztek, tiszthelyettesek és tisztesek csoportja. || b. (átvitt értelemben, katonaság) <A második világháborúban> a munkaszolgálatosoknál őrszolgálatot teljesítő, katonai állományú, kegyetlenkedései miatt hírhedtté vált személyzet. || c. (átvitt értelemben, sport) Vmely sportág legjobb sportolóinak ideiglenes összetételű, a szükségesnél nagyobb létszámú csoportja, amelyből a csapat végleges tagjait kiválasztják. Olimpiai keret; ® válogatott keret.
9. (átvitt értelemben, pénzügy) Az a pénzösszeg v. érték, amely meghatározott célra rendelkezésre áll. Költségvetési keret: az a legnagyobb szám, amely megszabja a költségvetés szerint elkölthető pénzösszeg felső határát; pénzügyi keret. Nincs rá keret a költségvetésben.
10. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, irodalmi nyelvben) Azok a lehetőségek, feltételek, amelyek meghatározzák vkinek a munkáját, vkinek v. vmely társadalmi egységnek a fejlődését. Kispolgári keretben teltek el tanulóévei. A leány kikívánkozott élete szűk kereteiből. A klubéletnek korlátolt kerete … nem volt képes egyéniségét a tucatgentleman [= átlagos „úriember”] mintájára átformálni. (Herczeg Ferenc) Inkább a fészek [= a családi élet] keretét volt hajlandó kisebbre … szűkíteni. (Móricz Zsigmond) || a. (rendsz. többes számban) (átvitt értelemben, sajtónyelvi) A lehetőségek határai, korlátai. Meghatározott, megszabott keretek közt; törvényes keretek között; szűk keretek közé szorít vkit, vmit; szerény keretben; túlnő vminek a keretein; ® szétfeszíti vminek a kereteit; túlhaladják a kereteket.
11. (főleg többes számban) (átvitt értelemben, irodalomtudomány, művészettörténet) A művészi alkotás formai, műfaji kötöttségei. A dráma műfaji keretein belül marad. A zenei gondolat megtölti a tétel kereteit.
12. (főleg határozóragos alakban v. névutós kapcsolatban) (átvitt értelemben, sajtónyelvi, gyak. fölösleges) Olyan esemény v. eseménysorozat, amely – rendsz. formális v. külsőséges körülményekkel – kiegészít egy más eseményt v. történést. A tárgyalás keretében: (helyesen:) a tárgyalás folyamán v. során, a tárgyaláson. Ünnepélyes keretek között (helyesen: ünnepélyesen) adták át az új épületet. A jutalmakat ünnepség keretében osztották ki. Az új művelődési házat színvonalas műsor keretében avatták fel. E kihűlt és elsötétült karácsonyi pompa keretében terítették ki a halottakat. (Kuncz Aladár) || a. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Vmely irodalmi műben> azoknak a körülményeknek az összessége, amelyek a mondanivalónak v. a feldolgozott tárgynak mintegy a környezetét, hátterét alkotják. [Kemény] a múlt idők pompás keretébe foglalva ezt az ő világát rajzolja a változó szenvedélyekben. (Péterfy Jenő)
Szóösszetétel(ek): 1. keretléc; 2. fakeret; gyászkeret; vakkeret.
keretel.
