katedra
katedra [ë] főnév ..rát, ..rája (régies írva: cathedra, kathedra is)
1. (iskolai) <Tanteremben:> tanári dobogó v. emelvény. A tanár helyet foglalt a katedrán. Falusi temetők jutnak eszembe, Poros akácok s kis, poros katedrák, Ahol majd tanítgatnak … (Tóth Árpád) A tanulóifjak szülei … nem látták őt nyolc álló esztendeig, délelőtt-délután, fönn a dobogón ülni, a katedrán … Csak a diákok, a nyolcadikosok ismerték igazán. (Kosztolányi Dezső) A tanító áthúzta a katedrán a széket, megvárta, míg lecsöndesedtek. (Gelléri Andor Endre) || a. (iskolai) Az ezen álló asztal a székkel együtt v. anélkül. Óra végén bezárta a krétát és a szivacsot a katedrába.
2. (átvitt értelemben, iskolai) Egyetemi, (fő)iskolai tanszék. Melyik katedrán működik? Egészen fiatalon kapott katedrát. Elfoglalta a katedráját. A helsingforsi kathedra még mindig üres a számodra. (Jókai Mór) Tudós, de nem azért, hogy egyetemi katedrát szerezzen, … hanem a világ minél teljesebb megismerésére törekedett. (Nagy Lajos)
3. (népies, régies) <Református templomban:> szószék. [A legátus] a cathedrában felállva, elmondá imádságait. (Jókai Mór) Weingart lelkész … a katedráról azt hirdette, hogy a názáreti Jézus nem testben támadott föl a halálból. (Ady Endre)
Szóösszetétel(ek): katedraszocializmus.
katedrai; katedrás.
