káröröm

Teljes szövegű keresés

káröröm [r-ö] főnév
Másnak a baján, kárán v. felsülésén való rosszindulatú, kaján öröm. Kárörömöt érez; kárörömmel néz, hall vmit.  Látom, szemedben ég a káröröm, Az a pokoltüz, mely szivedben él. (Vörösmarty Mihály) A pletyka, hogy az öreget … „jól elagyabugyálták” … egyesekben ámulatot, másokban kárörömet keltett. (Kosztolányi Dezső)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT