kardbojt
kardbojt főnév (katonaság)
1. (elavulóban) <Katonák kardján> a markolatról szalagon v. szíjon lefüggő, a kard viselője rendfokozatának megfelelően aranyos, ill. ezüstös rojtokból v. szíjból álló csomó, bojt. Tiszti, altiszti, legénységi kardbojt. Egy nemzetőri kapitány … letépte kardbojtját, … s odaállt a harcolók közé közkatonának. (Jókai Mór)
2. (1945 előtt) <A kasztjellegű tiszti becsület, rang jelképeként.> Ez a tette kardbojtjába került. A kardbojton esett … megalázás elég volt, hogy hadd vesszen minden: vagyon és emberélet. (Mikszáth Kálmán) Sárszegen … ellene is elrendelték a becsületügyi eljárást, hogy a történtek után méltó-e a tiszti kardbojt viselésére. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): kardbojtszalag.
kardbojtos; kardbojtú.
