karambol
karambol főnév -t, -ok, -ja (régies írva: carambol is)
1. (kissé bizalmas) Olyan közlekedési baleset, melyben vonat v. gépjármű vmely más járművel összeütközik, s egyik v. mind a két jármű megsérül; összeütközés. Országúti, vasúti karambol; két autó karambolja. Karambol történt a sorompónál. Messze | kihajlok az ablakon: jaj most valami | rettenetes karambol is jöhet még. (Szabó Lőrinc) || a. (bizalmas) Általában közlekedési baleset (pl. kisiklás stb.).
2. (játék) <Biliárdban> a golyóknak oly módon való összeütközése, hogy egy golyó két másikat egyszerre v. egymás után érint. Száz karambolt csinált egyfolytában. || a. (játék) A biliárdnak három golyóval ilyen módon játszott fajtája. Példátlan eset, hogy valaki hat játék carambolt megnyerjen egymás után. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): karamboljátszma; karambolparti.
