kapus
kapus főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -a
1. Hivatalsegéd, alkalmazott, aki vmely intézmény, üzem, hivatal bejáratánál őrködik, a be- és kimenőket ellenőrzi, és az érdeklődőknek útbaigazítást ad. A kapustól érdeklődött, hogy hol a szótári osztály. Hadd legyen egy kis mulatsága az országházi kapusnak is … (Mikszáth Kálmán) [A] megvesztegetett kapus titkon nyitja ki előttük a fogadó ajtaját. (Krúdy Gyula) || a. (ritka) Házfelügyelő. A cím a kapusnál tudható meg. Egyetlenegy fillérem sem volt, mikor hazavittem a menyecskét. Már a kapupénzre tőle kellett elvennem a pénzt, s ő tíz fillért adott … egy-egy kapusnak. (Móricz Zsigmond) || b. (vasútügy) <Pályaudvarokon> a várótermek bejáratánál szolgálatot teljesítő, a vonatok érkezését és indulását jelző, az érdeklődőknek felvilágosítást adó vasúti alkalmazott, aki a kijáratnál a lejárt jegyeket összegyűjti. A kapus kiengedte az utasokat a peronra. || c. (régies) Kastély, vár, kolostor bejáratánál őrködő személy. Nézzék meg addig a kastélyt, melyet egy vén kapus őriz … (Mikszáth Kálmán)
2. (sport) Labdarúgó-, vízilabda-, kézilabda-, gyeplabda-, jégkorongcsapatnak az a játékosa, aki közvetlenül a kaput védi. A kapus elkapja a beadást, kifut, kivédi a tizenegyest, vetődik a labdára.
II. melléknév
1. A kapus teendőit, szolgálatát végző <személy>. Kapus barát, nővér, őr.
2. (jelzővel) (ritka) Olyan <épület>, amelynek vmilyen v. bizonyos számú kapuja van. Csukott kapus ház.
Szóösszetétel(ek): 1. kapusfülke; kapusszoba; 2. egykapus; kétkapus;
kapusi; kapusság.
