kappan
kappan főnév -t, -ok, -ja
1. Fiatal korában kiherélt kakas. Kappant hizlal. Vacsorára levágott egy kappant. A vasúti pályaőr felesége … darált kukoricát hint a kappanjainak. (Nagy Lajos) || a. Ennek húsa, ill. a belőle készült étel. Sült kappan.
2. (népies, bizalmas, gúnyos) (Vén) kappan: nők körül legyeskedő idősebb v. nemileg tehetetlen férfi. Mit kerülget az a vén kappan? Lecsepűltek minden becsűletes legényt, Lajhárnak, kappannak csúfolták a szegényt. (Csokonai Vitéz Mihály)
kappanos.
