kapcsolat

Teljes szövegű keresés

kapcsolat főnév -ot, -a
1. Az a viszony, amelynél fogva két v. több dolog egymással összefügg. ® Állítmányi kapcsolat; laza, logikai, oksági, szoros kapcsolat; ezzel kapcsolatban; kapcsolatba hoz vmit vmivel; kapcsolatban van; kapcsolatot létesít, teremt közöttük. A két esemény között van vmi kapcsolat.  Bizonyos kapcsolatokban az ellentéteket kiengesztelhetetleneknek ítélem. (Kossuth Lajos) Kezdett kapcsolatot találni az énekhang és a következményei között. (Jókai Mór)
2. Két v. több személy közötti viszony, összeköttetés, ismeretség. Baráti, elvtársi, meghitt, rokonsági, személyi, üzleti kapcsolat; jó kapcsolatban van vkivel; kapcsolatba jut, kerül vkivel. Tartja velük a kapcsolatot.  Ügyvéd volt, minden kapcsolata Budapesthez kötötte. (Hunyady Sándor)
3. Két v. több csoport, társadalmi osztály, szervezet, állam közötti összeköttetés, viszony. Diplomáciai, gazdasági kapcsolat; nemzetközi kapcsolatok; a párt és a tömegek közötti kapcsolat; ® felveszi a kapcsolatokat. A két állam között szoros kapcsolat létesült.
4. (főként többes számban) Vmely ügynek vkire nézve kedvező elintézését előmozdítani képes ismeretség, összeköttetés. Jó kapcsolatai vannak. A kapcsolatok hajhászása jellegzetesen polgári jelenség.
5. <Távbeszélő, hírközlő állomások, készülékek között> összeköttetés. A központtal még nem sikerült kapcsolatot létesítenie.
Szóösszetétel(ek): 1. kapcsolatmegszüntetés; 2. kultúrkapcsolat; szókapcsolat; tömegkapcsolat.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT