kap

Teljes szövegű keresés

kap ige -tam, -ott, -jon
I. Adnak neki vmit, és így birtokába jut vminek, részesül vmiben.
1. tárgyas Kap vmit: <személy> úgy jut vmely tárgy birtokába, hogy ajándékként neki adják. ® Jegybe kap vmit. Mit kaptál születésnapodra? Órát kapott karácsonyra.  Dadájának sugárzó arccal újságolta, hogy adott nekem egy gombot. Arról, hogy kapott is százkilencvenkilencet, hallgatott. (Kosztolányi Dezső) Ruhát kaptam és könyvet adtam | a parasztnak és a munkásnak. (József Attila) || a. (tárgy nélkül) Adnak neki azt, amit vár, amire éppen szüksége van. Kapott már a gyerek?: adtak már enni a gyereknek? Tetszett már kapni?: <vendéglőben, boltban:> kiszolgálták már? || b. (tárgy nélkül is) Kap vmiből (vmit, vmennyit): vmiből részesedik; jut neki vmiből (vmi, vmennyi). Kapsz a borból (egy keveset).  Ütésre ütés, botra bot; … Én nem tudom, de gondolom | Hogy abból Péter is kapott. (Arany János) Kaptál ütleget, kaptál eleget. | (Szabó Lőrinc) || c. (sajtónyelvi) Vmi kap vmit: vmely közösség vminek a birtokába jut; vmit ellátnak vmivel. Villanyt kap minden falu. Veszprém műegyetemet kapott.
2. Vmit kap (vmiért): vmely munkáért v. vminek eladásáért, bérbeadásáért anyagi ellenszolgáltatásul részesül vmiben, birtokába jut vminek. Fizetést, órabért, teljes ellátást kap. Mennyit kapok érte?: mennyit ad(nak) érte? Mennyit kapok ebben a hónapban?; mennyi a fizetésem ebben a h-ban? Ezer forintot kapott a szekrényért. Kétszáz forintot kap havonta a kiadott szobáért. Száz forintért annyit kapsz, amennyit akarsz.  Az egri cselédek minden nap négykor kelnek, még a gazdaságban is segítenek, s alig kapnak bért. (Kosztolányi Dezső) || a. Vmit kap vmire: vmely letétbe, zálogba helyezett dologra v. előkészületben levő munkára vmilyen összegű kölcsönt, ill. előleget adnak neki. Tíz forintot kapott az órájára. A regényére máris kapott kétezer forintot.
3. tárgyas <Kedvezményt, jutalmat, büntetést, jogot, lehetőséget v. más ilyen dolgot> adnak neki, ill. kiszabnak rá, s így abban részesül v. ahhoz hozzájut. Adóelengedést, amnesztiát, engedményt kap; (bizalmas) egy, két stb. évet kap: bizonyos számú évig tartó börtönre v. fegyházra ítélik; halasztást, hitelt kap; engedélyt, jogot, szabadságot kap; kapsz ® csipiszt; dicséretet, feddést, oklevelet kap; ® kosarat kap; ® lámpát kap; pofont kap; ® polgárjogot kap; ® sorompót kap; szemrehányást, szidást kap; szobrot kap vki: tiszteletére, emlékére szobrot állítanak; tapsot kap: <rendsz. színészt, általános tetszés kifejezéséül, kül. jó játékáért> a közönség megtapsol; verést kap.  Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. (Petőfi Sándor) Eddig nem gondolt rá, hogy ő is kaphat valaha intőt. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) (bizalmas) Szidásban v. verésben részesül. Csak gyere haza, majd kapsz!
4. Vmit kap: <személy, tárgy, helyiség> vminek a hatásában részesül, vmihez hozzájut. Esőt, napot kap: eső, nap éri; nem kap levegőt ¬. Az épületnek ez a része nem kap elég meleget.  Nem kapott levegőt. Száján volt valami. (Kosztolányi Dezső) A szoba sötét volt, s csak a másik szobából kapott világosságot. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Hangot kap vmi: szóhoz jut, kifejeződik, szabadon megnyilvánul. Hangot kapott a gyűlésen minden vélemény.
5. Vmit kap (vmitől): <vminek a hatására> vmely tulajdonságot felvesz, vmilyenné válik. A cipő a dörzsöléstől szép fényt kap. A hús a melegben szagot kapott.  A kéz és az elme Szinte rozsdát kap, heverve. (Arany János)
6. Lövést, sebet, ütést kap (vhova, vhol): meglövik, megsebesül, megütik (vmelyik testrészén). Az ütést oda kapta, ahol a legjobban fáj.
7. tárgyas <Helyet, lehetőséget> elfoglal úgy, hogy keresés, utánjárás útján hozzájut. Állást, munkakört kap; helyet kap: a) <személy előadáson, mérkőzésen> helyhez jut; b) fekvőhelyhez, szálláshoz, szállodai szobához jut; c) (1945 előtt) <béres, háztartási alkalmazott> hosszabb-rövidebb időre alkalmazáshoz jut; d) (átvitt értelemben) <dolog> lehetőséghez jut; elhelyezik, elfér v. megfér vhol. Cikke nem kapott helyet ebben a számban.  A szigeti szállodában ezen a télen kevesen laktak, többnyire olyanok, akik más pesti szállodákban nem kaptak helyet. (Krúdy Gyula)
8.* tárgyas (a szenvedő alak körülírására) Vmilyen eljárást, kezelést kap: vhogyan v. vmit tesznek vele; vhogyan kezelik; vmi történik vele. Az áru jó kikészítést kapott: az árut jól kidolgozták, és tetszetős külsőt adtak neki. A föld megfelelő trágyázást kapott: a földet megfelelő módon megtrágyázták.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
II. tárgyas Közelébe, kezéhez v. tudomására juttatnak vmit.
1. (sport) Labdát kap: <játékosnak> játék közben labdát rúgnak, dobnak; a labdát hozzá, feléje juttatják. A bal szélső még nem kapott labdát. Kapott ugyan labdát, de nem tudott vele mit kezdeni.
2. <Küldött tárgyat> kézhez vesz; átvesz, kézbesítik neki. Csomagot, levelet kap; kézhez kap vmit: <postán, küldönc útján v. más hasonló módon> kezébe juttatnak vmit; ® kéztől kap vmit. A hegyen lakik, oda kapja a postát is.
3. <Közleményt, tudnivalót> tudomásul vesz úgy, hogy szóban v. írásban közlik vele. Ajánlatot, feleletet, felvilágosítást, hírt, parancsot, rendelést, utasítást kap; (iskolai) feladatot, leckét kap.  Még egy darabig irkáltak utána, … de miután választ nem kaptak, elmaradoztak apránként. (Mikszáth Kálmán)
III. tárgyas Keresve v. véletlenül talál vkit, vmit.
1. <Árut> beszerzési, ill. eladási helyén bizonyos mennyiségben talál, és így venni tud. ® Aranyért sem kapni. Minden fűszerüzletben kapni cukrot. Nem kaptam kockás szövetet.
2. <Személyt> vmely munka elvégzésére talál. Erre nem kapsz embert. Vevőt kap vmire: talál vkit, aki megvesz vmit. Végre kapott valakit, aki segít neki.
3. <Közlekedési eszközt> a megállóhelyen talál v. elér, és így fel tud rá szállni. Ha kapok villamost, nem megyek gyalog. Ilyen későn már nem kapsz autóbuszt.
4. (bizalmas) (Vhol) kap vkit, vmit: vkit, ill. vmely állatot sikerül (vhol) elérnie, megtalálnia; történetesen (ott) talál vkit, vmit. ® Puskavégre kap.  Jó szerencséje, hogy ott nem kaphattuk, mert … nem állana kegyelmed mostanság itt … a tanács előtt. (Jókai Mór) Betegnél kapják az öreg doktort. (Tolnai Lajos) || a. (bizalmas) Vkit vhol kap vmi: vmely idő, időjárási jelenség hirtelen mintegy rátalálva utolér, elér vkit. Kint kapott minket a vihar az erdőn.  Ha nem sietünk, itt kap bennünket a november. (Jókai Mór)
5. Vmin kap vkit: vmely tiltott dolog elkövetésekor váratlanul meglát, megtalál, tetten ér vkit; rajtakap. Hazugságon kapta a gyereket. Lopáson kapták.  Pipázáson kapta. A folyosó végén pipázott Marci. (Gárdonyi Géza) || a. Azon kapta magát, hogy …: meglepődéssel vette észre, hogy <szórakozottságában vmit csinál>. Azon kaptam magam, hogy ásítok.
IV. tárgyas Szert tesz vmire; létrehoz, szerez.
<Anyagot, terméket> vmely eljárással, munkával vmely anyagból készít, s így hozzájut. Ásványolajból vazelint kapunk. || a. (mennyiségtan) Kap(unk) vmit: <mennyiségtani művelet elvégzése után> annyi az eredmény. Ha a 2-t negyedik hatványra emeljük, 16-ot kapunk.
V. Hirtelen megfog, megragad.
1. tárgyas Hirtelen utánanyúlva erősen megfog, megmarkol vkit, vmit. Botot kap; körme közé kap vkit: ellátja a baját; vkit nyakon kap.  Mint egy tigris, nekidühödve, tőrt kap és Bánkba akarja ütni. (Katona József) || a. tárgyatlan <Néhány állandósult szókapcsolatban:> ® birokra kap vkivel; kapára, kaszára, vasvillára kap: kapát, kaszát, vasvillát ragad, hogy fegyverként használja. || b. tárgyas <Embert, nagyobb állatot> karjával hirtelen átkarol, erősen átfog. ® Nyalábra kap vkit; ölre kap. Derékon kapta a lányt. || c. tárgyas (régies) Sarkantyúba kapja lovát: megsarkantyúzza, gyors járásra ösztönzi lovát. || d. tárgyas Szájába, foga(i) közé kap: szájával, állkapcsával hirtelen megfog. Szájába kapta a kezemet, és harapni kezdte. A kutya fogai közé kapta a csontot.
2. tárgyas Hirtelen mozdulattal megragadva felemel v. vhova emel vkit, vmit. Hátára kapja a ládát; a hír v. dicsőség v. népszerűség ® szárnyaira kap vkit; vállára kapja a zsákot. Kapta a kalapját és elrohant.  Egyszer csak betoppan szerelmes mátkája, Deli szép lovagja S mint a pelyhet, könnyen az ölébe kapja. (Kiss József) Kaptam a kabátomat, a kalapomat, a botomat és idevezettem a kedves idegeneket. (Krúdy Gyula)
3. tárgyas <Vmely betegséget> szerez; megbetegszik benne. Gutaütést kap: agyvérzés következtében megbénul v. meghal; kanyarót, tífuszt kap; (olyan szomjas, hogy mindjárt) ® pípet kap.  Belökte a brácsást meg a cimbalmost a folyamba, hogy azok majdnem odavesztek, de legalább tüdőgyulladást okvetlenül kapnak. (Mikszáth Kálmán) || a. Vmit kap vki: vmely érzelem, indulat hirtelen erőt vesz rajta, elragadja. Dührohamot kap: elönti, megrohanja a düh; ® epeömlést kap vmitől; kedvet kap vmire: a) váratlanul kedve támad vmire; b) kezd rászokni vmire; nevetőgörcsöt kap: ellenállhatatlan nevetési inger vesz rajta erőt; sírógörcsöt kap: görcsösen sírni, zokogni kezd.  Ezután is jó légy, Morzsa, | Kedvet ne kapj a tyúkhusra. (Petőfi Sándor)
4. tárgyas <Vmely adatot, ismeretet értesülésből v. tapasztalatból, véletlenül v. utánajárással> megtud; szert tesz rá. ® Szagot kap. Bizonyítékot kapott barátja, férje, felesége hűtlenségéről. Ízelítőt kapott a nehézségekből. Képet kapott a helyzetről.
5. Magára kap vmit: vmely ruhadarabot hirtelen felvesz, felölt. Magára kapta a kabátját és kiment.  Az orvos hirtelen hálóköntöst kapott magára s bebocsátá a sietőt. (Jókai Mór)
6. Vmit vmerre kap: <igásállat> menet közben hirtelen vmely irányba ragadva elfordít vmely húzott terhet, rendsz. kocsit. A lovak oldalra kapták a kocsit.
7. tárgyas (ritka) <Természeti erő vmely tárgyat> magával ragad; elkap. A szél a levegőbe kapta az abroszt.  Folyót piszkál a szalmaszál, – | ni, kapja, viszi már az ár! (József Attila)
8. Vmijét vmerre kapja: vmelyik testrészét hirtelen vmely irányba teszi, fordítja, rántja. Előre, hátra, oldalra v. oldalt kapja a fejét, a kezét.
9. tárgyas (átvitt értelemben) Kapja magát: gyors elhatározással elkezd vmit tenni. Erre kapta magát és se szó, se beszéd, elrohant.  De nem volt víz a vederbe, Kapta magát tele merte. (Petőfi Sándor)
VI. tárgyatlan Hirtelen odanyúl, rendsz. hogy vmit megfogjon.
1. Vmibe kap: hirtelen mozdulattal hozzányúl vmihez, megragad vmit. Lábába kapott a kutya. A gyerek nagyapja szakállába kapott.  És mig az orkán zúg, s a felhők dörgenek, én a | Lant idegébe kapok. (Petőfi Sándor) Most már ugyancsak foly a vita, csak egymás hajába ne kapjanak. (Arany János) || a. Vmibe kap: a) <ember> hirtelen mozdulattal, akaratlanul, megérint vmit; a szemébe kap vkinek; b) (átvitt értelemben) <kisebb kiálló tárgy> észrevétlenül úgy ér hozzá vmihez, hogy egy kis bajt, kellemetlenséget, fájdalmat okoz. Amint ment a bokrok közt, arcába kapott egy ág. || b. (átvitt értelemben) Vmibe kap: a) <a tűz, a láng> vmihez úgy ér hozzá, vmit úgy kezd ki, hogy az is égni kezd, meggyullad; hirtelen átterjed vmire. A lángok a tetőbe kaptak. b) <a szél> vmit hirtelen erősen fújni, esetleg hajtani kezd, a helyéből elmozdít. A szél a vitorlába kapott.
2. Vmihez, vmi felé v. vmi után kap: <izgalmában, ijedtségében v. örömében> hirtelen mozdulattal vmi felé nyúl, hogy megragadja v. megkapaszkodjék benne. A gyerek az arcom felé kapott.  Mint úszó fatörzshöz, a hullámhoz kapok. (Arany János) Mohón kapott a fehér kezecske után. (Mikszáth Kálmán) Amint … a zörgést meghallja, gyorsan kap a gyeplőhöz, ostorhoz. (Tömörkény István) || a. Vhova, vmihez kap: <testi fájdalmában v. felindulásában> különösebb cél nélkül, hirtelen mozdulattal vhova, vmi felé nyúl. A fejéhez kapott, mert otthon felejtette a legfontosabbat. Fájdalmában a szívéhez kapott.  Könnye se perdül, jajja se hallik, Csak oda kap, hol fészkel az agy. (Arany János)
3. (átvitt értelemben) Vmibe kap: belekezd vmibe, hozzáfog vmihez, hogy megtegyem, elvégezze. Azt se tudja, mibe kapjon. Sokba kap egyszerre.  Mert nincs rendében eljárásotok, Ti a dolog végébe kaptatok. (Petőfi Sándor)
4. (átvitt értelemben) Vkinek a szavába kap: vkit félbeszakít azzal, hogy vmelyik szavához kapcsolódva beszélni kezd, holott az még be sem fejezte a mondatát. Egymás szavába kapnak. Ne kapj a szavamba!
5. Észbe kap: hirtelen ráeszmél, rádöbben arra, hogy másképp kellett volna cselekednie. Mire észbe kaptak, már késő volt.
VII. tárgyatlan
1. Vmire kap: utazás céljából hirtelen felszáll, felugrik vmire. Lóra kap. Szekérre kaptak, és elrobogtak.  Acélt ragad, lovára kap. (Czuczor Gergely) A török rémülten ugrál lóra. Némelyik lóra kettő is kapna. (Gárdonyi Géza) S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet. (Ady Endre)
2. <Állandósult szókapcsolatokban.> Vmire kap: <alacsonyabb, rosszabb állapotból> hirtelen magasabb helyzetbe, jobb állapotba kerül v. kezd kerülni; csülökre kap: <megsebzett őz, szarvas> lábra áll és eliramodik; erőre kap: <várakozás ellenére v. hirtelen> megerősödik; (ritka) életre kap: feléled; lábra kap: a) (ritka, költői) lábra áll (VI. 2); b) (átvitt értelemben is) <ember, állat betegségéből> meggyógyul, megerősödik; c) (átvitt értelemben, régies) <vereség után> ismét felülkerekedik; d) (átvitt értelemben, régies) <anyagi csapás után> ismét kedvező helyzetbe jut; e) (gyak. rosszalló) <szokás, intézmény> általánossá, közkeletűvé válik; elterjed, elharapódzik; lángra kap: fellángol; ® szárnyra kap vmely hír.  Új lángra kap szerelmem. (Csokonai Vitéz Mihály) Nem is volt neki már, csak a csontjabőre, Még sem akart enni, hogy kapjon erőre. (Arany János) Valami pedans és ostoba szellem kezd lábra kapni. (Gyulai Pál) Lomhán szinte lábra kap | s mászik a súroló kefe. (József Attila) || a. (ritka) Divatra, hírre kap: hirtelen híressé, divatossá válik.  Midőn jó új darabot állítunk színpadra, azon kell lennünk, hogy hírre kaphasson. (Vörösmarty Mihály)
3. (népies) <Ember, állat vmely helyre, vkik közé> odaszokik. A konyhába kapott a kutya. Nagyon a szomszédba kaptak a lányok.  Egy nagyorú bóha Úgy nálunk kapott vót, Ebéden, vacsorán Mindig csak nálunk vót. (népköltés) || a. (bizalmas) Rám, rád, ránk, rátok, rájuk kap: a) nagy kedvvel kezd foglalkozni velem (veled stb.), gyakran kezd felkeresni. Rád kapnak a fiúk, húgocskám. b) jóindulatommal (v. -oddal stb.) visszaélve a megengedhetőnél bizalmasabbá, kevesebb tiszteletet tanúsítóvá válik irántam (irántad stb.) Nagyon rám kaptak már. Vö.: rákap (3).  A bohóc lapok igen ránk kaptak. (Tolnai Lajos)
4. (átvitt értelemben, kissé bizalmas) Kap vmin: örömmel fogad v. megragad vmit, hogy éljen vele, hogy felhasználja. Kap az újdonságokon. Kapott az alkalmon és elment. Kapott rajta, hogy végre szóhoz juthatott.  A nép, hidd el, megúnta a szünteleni prédikációt: változatosságon kap. (Arany János) Két kézzel kellene kapnod a szerencsén. (Csiky Gergely) || a. (kissé bizalmas) Kapva kap vmin: fokozottan örül annak, hogy vmi van, vmit megtalált, vmihez hozzájutott. Kapva kapott az alkalmon; kapva kapott az új könyvön.  Megörült a császár, kapva-kapott rajta. (Arany János) Hibáimon ti kapva kaptok. (Komjáthy Jenő) || b. (ritka) Kap vkin: vkinek, kül. nőnek kegyét, társaságát keresi. Kapnak rajta: divatba jött, tetszik; szívesen érintkeznek vele, keresik a társaságát.
Szólás(ok): haj, nyak, orr, vérszemet kap.
Igekötős igék: átkap; bekap; belekap; elkap; előkap; felkap; félrekap; hátrakap; hozzákap; idekap; kikap; közbekap; lekap; megkap; mellékap; nekikap; odakap; összekap; rákap; rajtakap; széjjelkap; szétkap; túlkap; utánakap; visszakap.
kapogat; kapott.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT