káosz
káosz főnév -t, -a (csak egyes számban) (régies írva: chaos, chaosz is)
1. (választékos) Teljes zűrzavar, felfordulás, összevisszaság. Értelmi, gazdasági, politikai, szellemi, szörnyű, tökéletes káosz. Elveszti az ember a fejét ilyen káoszban. A képek káosza táncot járt agyában. (Babits Mihály)
2. (mitológia) <A görög hitregében> a világ keletkezését megelőző, sötét ködökkel gomolygó világűr. Pályám vége közelít Hol a gigászi Örök vár | S chaoszába elmerít, Mint egy cseppet az óceán. (Berzsenyi Dániel) Kezdetben volt a köd és a káosz … (Karinthy Frigyes)
