kanyargó

Teljes szövegű keresés

kanyargó melléknév és főnév
I. melléknév Olyan, ami kanyarog (1, 3); irányát minduntalan változtató, több kanyart (1) alkotó. Kanyargó folyó, füst, út; szélesen, szeszélyesen kanyargó.  Nyári napnak alkonyúlatánál | Megállék a kanyargó Tiszánál. (Petőfi Sándor) Csak egy keskeny kanyargó mély út viszen Szarvaskőre. (Gárdonyi Géza)
II. főnév -t, -ja (irodalmi nyelvben) Kanyar (1, 1a).  Egy kis kanyargón át az újon hantozott sírhoz értek el. (Vas Gereben)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT