kandikál
kandikál tárgyatlan ige -t, -jon (népies, irodalmi nyelvben)
1. Vhonnan lopva, kíváncsian tekinget, nézeget, leskelődik vhova, vmerre. A lányok az ablakból az utcára kandikáltak.
2. <Vmely tárgy, dolog> vhonnan v. vmi mögül kissé látszik, előtűnik, feltűnik. A Bakonyból ott kandikál | Tátikának homloka. (Kisfaludy Sándor) Csábítólag kandikált a Körte rám. (Petőfi Sándor) Mind az öt ablakból virágok kandikáltak. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: előkandikál; kikandikál; lekandikál.
kandikálás; kandikálgat; kandikáló.
