kályhalyuk

Teljes szövegű keresés

kályhalyuk főnév, (népies) kályhaluk, (tájszó) kályhalik
1. <A falban> az a nyílás, amelybe a kályhacső felső vége illeszkedik. A szobába nem lehet kályhát beállítani, mert nincs kályhalyuk.
2. (népies, régies) <A kemenceszerű kályhánál> a kürtő alatt a padkában v. padka alatt levő üreg (tüzelés, tüzelő v. hamu számára). Elbújik a kályhalyukba. Beleesik a kályhalyukba.  Még a kályhalyukakban is vörös tollas kortesek voltak elbújva. (Jókai Mór)
3. (ritka, régies) <Más helyiségből v. a folyosóról fűtött kályhánál> az a zárható üreg, melyen át a kályha fűtése történik.  Midőn Macskaházy léptei a folyosón elhangzottak, a legközelebbi kályhalyuk ajtaja megnyílt, s Peti dugta ki borzas fejét. (Eötvös József)
4. (ritka) <Kül. a kemenceszerű kályhánál> a kályha ürege, tűztere.
kályhalyukas.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT