kalló

Teljes szövegű keresés

kalló melléknév és főnév (régies)
I. melléknév Olyan <személy, ill. testrész>, aki, ill. amely a kallózás műveletét végzi. Gyapjút, szőrt kalló mester; bőrt kalló lábak.
II. főnév -t, -ja
1. Kallózó mesterember.
2. Malomhoz hasonló műhely, gép, amelyben v. amellyel vmit kallóznak.  A madarak tavaszdala helyett a kallók zörgése kísére magányos utunkon. (Vörösmarty Mihály)
3. Érczúzó vízimalom.  [Az országrész] kallóiból háromezer márk [= márka] színarany jön elő. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): kallógép; kallómalom; kallóműhely; kallósúly; kallóteknő.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT