joviális

Teljes szövegű keresés

joviális melléknév -an, -abb (régies írva: jovialis is)
1. Nyájas, kedélyes modorú, derült, jó kedélyű <személy>. Joviális ember, öreg bácsi.  A nagyvilág nem ösmeri benne … a kaszinó jovialis, szellemdús alakját. (Mikszáth Kálmán)
2. Ilyen személyre jellemző, rá valló; derűs nyugalmat tükröző. Joviális arc, kedély, mosoly.  Az igazgatónak máskor jovialis képén … aggodalom s csüggedés látszik. (Eötvös József) Ez az érzet [Eötvös] alakjai rajzán is tükröződik. Nagy részökben van valami Falstaff joviális gazemberségéből. (Péterfy Jenő) Elfogtak egy köpcös joviális arcú emberkét. (Nagy Lajos)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT