jövés
jövés főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
1. (ritka) A jön igével kifejezett cselekvés, mozgás; az a tény, hogy vki jön; a beszélőhöz való térbeli közeledés; jövetel. De ki siet hozzád szaporán lépdelve, heves dél Tájairól? örömet jósol víg arca, jövése. (Vörösmarty Mihály)
2.* (ritka) Vmely állapotba jutás. Zavarba jövés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
3. (tájszó) Rügy, fiatal hajtás. Sok új jövés van az almafán.
