jövedelem
jövedelem [e-e-ë] főnév ..lmet, ..lme [e, e]
Általában bármely forrásból származó bevétel, amelyre vmely személy v. csoport szert tesz. Busás, csinos, jelentékeny, nagy, óriási jövedelem; átlagos, rendes jövedelem; évi, havi jövedelem; adóköteles, bevallott jövedelem; ® kataszteri jövedelem; ® nemzeti jövedelem; nyers jövedelem; pénzbeli, természetbeli jövedelem; ® terhes jövedelem; ® tiszta jövedelem; a jövedelem értéke, nagysága, összege; a jövedelem emelkedése, növekedése, apadása, csökkenése; a jövedelem igazságos elosztása; a nemzeti jövedelem megoszlása; a földbirtok, a jobbágytelek, a gyár, az üzem, az üzlet jövedelme; a jövedelem befolyik, emelkedik, nő, apad, csökken; jövedelme befolyik vmiből; jövedelme fedezi a szükségletet, meghaladja a kiadásokat; jövedelme eléri, meghaladja a havi kétezer forintot; jövedelméhez képest él, költ; jövedelmet biztosít vkinek; eltitkolja a jövedelmét; jövedelmet hajt vmi; jövedelmet élvez, kap; jövedelmet húz vmiből; vmely célra fordítja v. használja fel a jövedelmét; jövedelmet ® öl vmibe. A jövedelmet munkaegységek szerint osztották fel a tagok közt. || a. <Kül. kapitalista viszonyok között> nem alkalmazotti viszonyból, nem állandó fizetésből, hanem vállalkozásból v. vmely hasznot hajtó tulajdonból, tőkéből, birtokból v. jogból különösebb munka nélkül származó bevétel, nyereség. Földesúri, munka nélkül szerzett v. munka nélküli, vállakozói jövedelem. Bérháza jövedelméből élt. Jövedelmet Dús uradalmam nem hullat zsebeimbe. (Petőfi Sándor) A malom jól ment, persze ő nem dolgozott benne, legényt tartott. Már kapitalista volt, munkanélküli jövedelmet élvezett. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): 1. jövedelemelosztás; jövedelemeltitkolás; jövedelemhalmozás; jövedelemkiesés; jövedelemmegoszlás; jövedelemnélküliség; jövedelemszámítás; jövedelemszaporulat; jövedelemszerzés; 2. adójövedelem; készpénzjövedelem; mammutjövedelem; mellékjövedelem; összjövedelem.
