jövedék
jövedék [e] főnév -et, -e [ë, e] (közgazdaságtan, hivatalos)
Általában (minden) jövedelmet hajtó, bevétellel járó kizárólagos állami jog. || a. (Állami) egyedáruság mint az állam jövedelmi forrása. Italmérési jövedék. A jövedékek az állam fontos bevételi forrásai. || b. Az ezekből eredő állami bevétel, jövedelem. Kincstári jövedék. A dohányból és a szeszből eredő jövedék nagyon jelentős.
Szóösszetétel(ek): 1. jövedékkiesés; 2. dohányjövedék; sójövedék; vámjövedék.
