jótékonyság
jótékonyság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. (1945 előtt) A jótékony (1) melléknévvel kifejezett tulajdonság. Jótékonysága rossz lelkiismeretéből fakadt. || a. (1945 előtt) Vkinek, vminek jótékony volta, hatása. [Az államhatalom] a köznevelésnek … oly nagy áldású jótékonyságát ki fogja terjeszteni. (Vörösmarty Mihály)
2. Jótékony (1a) cselekedet, magatartás. Meghálálja vkinek a jótékonyságát.
jótékonysági.
